Aki környezettudatos, belátja, hogy a pázsit a kert legdrágább eleme. Nem muszáj azonban lemondanunk róla, ebben segítenek az alábbi tippek.
Már gyepszőnyeg a kialakításához, az előzetes talajműveléshez is sok földmunka, költséges startertrágyázás kell, utána jön a vetés, a gyakori locsolás, az alkalmankénti műtrágyázás, szellőztetés, gyomirtás, és akkor még a nyírásról nem is beszéltünk. Ez mind rengeteg időt, fáradságot, áramot (vagy benzint) igényel, továbbá sokba kerül a gépek, eszközök, kemikáliák beszerzése. S ne feledjük, a vegyi anyagokkal átitatott terület nem a legegészségesebb játszótér a gyerekek számára.
Ültessen tehát mindenki veteményest a pázsit helyére? Nem feltétlenül! Azt ugyanúgy gondozni kell, mint a gyepet, amire egy napi 8-10 órában dolgozó + 2 órában közlekedő + családról gondoskodó embernek nincs ideje.
A parkosítás első lépése tehát, hogy végiggondoljuk: milyen adottságai vannak a kertünknek – és nekünk. Mit bírunk erővel, pénztárcával?
Árnyékos vagy félárnyékos területen talán nem is kellene erőltetni a füvesítést. Jobban járunk, ha más talajtakarót választunk, például mulcsozást, díszítő kavicsburkolatot vagy kövezett felületet. Amennyiben napos a kertünk, veteményes helyett el lehet gondolkodni néhány szép virágágyásban, egy hangulatos pergolában, szőlő- vagy rózsalugasban. A virágok gondozásában sokat tudnak segíteni a nagyobbacska gyerekek, a pergola alkalmas kiülős családi vagy baráti összejövetelekhez, de a lugas alatt is remek pihenőhelyet lehet kialakítani. Kertünk így a gondtalan lazítás helyszíne lesz, és nem a kötelességből végzett kemény fizikai munkáé.
És ha mégis gyep?
Akkor törekedjünk organikusan művelhető pázsitra, amely nemcsak vegyszermentes, hanem gyakran olcsóbban is fenntartható, mint a hagyományos. (Fura, hogy hagyományosnak nevezzük a vegyszereset, holott komposzt előbb volt, mint műtrágya.)
Az organikus gyepművelés nem csupán inputban és outputban gondolkodik (ennyi és ennyi kiló fűmag + műtrágya + gyomirtó + locsolás = gyep), hanem folyamatokban, kölcsönhatásokban. És nem különálló egységenként kezeli a gyepet (fű ÉS talaj ÉS giliszta), hanem különféle élőlények társulásaként. A talajlakó baktériumok, giliszták, ízeltlábúak együttesen teszik élővé, élhetővé a talajt, amely aztán kedvez a pázsit növekedésének – így válnak mindannyian egyetlen nagy életközösséggé. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, akkor pontosan azt fogják tenni, amit mi is szeretnénk: dúsan fog zöldellni a gyep a kertünkben.
Organikus gyepgondozási tippek
- Ha valaki csak nitrogénnel kezeli a gyepet, az olyan üres kalória a talajlakó élőlények számára, mint a fehér cukor az embernek. Helyesebb tehát komposztot alkalmazni, amely gazdag tápanyagforrás a különféle organizmusoknak.
- Nem szabad a füvet túlságosan rövidre nyírni, mert az óriási stressz elgyengíti a növényt, amitől kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. Egyszerre legfeljebb a fű harmadát vágjuk le. A magasabb szálú fű hosszabb gyökeret növeszt, amellyel több tápanyagot képes felszívni, és mivel mélyebben is eléri a vizet, tehát kevesebb öntözést igényel. Egyúttal sűrűbbre nő, elveszi az életteret a gyom elől. Az 5-6 centis fű nő a leggyorsabban.
- A csorba fűnyíró tépi a füvet, nem pedig vágja. Szezon elején érdemes megéleztetni a kését, illetve mindig, ha azt látjuk, hogy nem sima a vágásfelület, hanem borzolt.
- Ha olyan a fűnyírónk, amely egészen finomra aprítja a lenyírt füvet, azt nyugodtan a gyepen hagyhatjuk, nem szükséges összegereblyézni. Bízzuk a gyep élővilágára az eltakarítását, talajba való bedolgozását. Időnként persze ellenőrizzük a fű tövét, mert az elszáradt, levágott növényi részekből sűrű gyepfilc alakulhat ki, amelytől befülled a talaj, és ez melegágya a kórokozóknak. Megoldás a rendszeres gyepszellőztetés. Ugyanígy szellőztetésre van szükség, ha foltokban besárgul a gyep, illetve ha annyira összeszikkad, megtömörödik a talaj, hogy egy ceruzát nem tudunk teljes hosszában leszúrni. A szellőztetéssel új légjáratokat alakítunk ki a talajban, amelyeken könnyebben lejut a csapadék is, nem szívja fel azt a gyepfilc. Ettől máris gyorsabban nő a fű, és megint csak nem kellett vegyszert használni. (Kánikulában viszont nem szabad bolygatni a gyepet.)
- Ne megszokásból öntözzünk, hanem a gyep valós igénye szerint. Ha a fű fáradtzölddé vagy kékeszölddé válik, a fűszál hosszában összepöndörödött, netán sokáig meglátszanak a lábnyomok a pázsiton, itt az ideje egy alapos locsolásnak. Ezt mindig reggel végezzük, mert ha este nedves marad a fű, az fokozza a gombásodásra vagy más megbetegedésre való hajlamot.
- Az egészséges és tömött gyepet nem veri fel a gyom, mert képes elnyomni azt. Ha tehát azt látjuk, hogy itt-ott mégiscsak megjelenik valami gaz, más lehet a probléma. Ajánlatos szerves gyeptrágyával kezelni a területet, amellyel erősítjük a gyepet, visszaállítjuk eredeti védekező képességét. A szerves trágyázást nem kell túlzásba vinni, a kevesebb több. Inkább a minőségre törekedjünk. Az állati eredetű trágyát ne szórjuk közvetlenül a gyepre, mert túl tömény, kiégeti a gyepet. Előbb érdemes ezt is komposztálni, és néhány hónap után hígítva kiszórni. További javaslatok itt.
Tipp:
Folyékony trágya házilag
Kicsit undi, de a gyári készítményekhez hasonlóan hatékony az emberi vizelettel kevert fahamu. Előbbiben sok a nitrogén, utóbbi magnéziumban és kalciumban gazdag. Egy finn kísérletben paradicsompalántákat locsoltak az eleggyel, és négyszer több paradicsom termett ezeken a töveken, mint a műtrágyázott kontrollcsoporton.
Aki azonban fogamzásgátlót vagy más hormontartalmú gyógyszert, illetve antibiotikumot vagy szteroidot szed, az ne adakozzon a családi közösbe.
