Ökoritmus

Az egyre erősebb UV-sugárzás miatt fokozottan ügyelnünk kellene arra, ne töltsünk túl sok időt tűző napon, illetve ne égjünk le. A megfelelő fényvédő krémek ára 2000-2500 forinttól indul, felső határa a csillagos (napos) ég. Sokan emiatt próbálják elbliccelni a dolgot, vagy kételyeik vannak az adalékokkal teletömött gyári készítményekkel kapcsolatban. A napsugarak elleni védelemhez most több módszert ajánlok.

A Wikipedia bemutatja, hogyan nézünk ki naptejjel bekenve (szemből az arc bal oldala) és naptej nélkül (szemből az arc jobb oldala). Látható fényben nincs különbség, ám UV-fényben sötétebbnek látszik a bekent arcfél, mert a naptej (és nem a bőr) elnyeli a sugarakat.

Az amerikai Environmental Working Group (EWG) 2013-as minőségi értékelőjében sajnos nem szerepel minden Magyarországon forgalmazott márka, de egyértelmű, hogy szerintük a magasabb árhoz nem feltétlenül kötődik jobb minőség. Érdemes áttanulmányozni a mintegy 1400 terméket felsoroló listát, de a Tudatos Vásárlók honlapján is van hasonló teszt.
Ami pedig a gigantikus faktorszámokat illeti, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) többször is megtévesztőnek és kerülendőnek ítélte az 50-esnél nagyobb számú besorolást, mondván, nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a hatékonyságukat illetően. Azt tudni kell, hogy a 15-ös faktor is visszaveri az UVB-sugarak 93 százalékát, a 30 faktoros 97 százalékot, az 50-es pedig 98 százalékot.

Házilag sem lehetetlen napvédő krémet keverni, de mivel nem lesz olyan erős fényvédő képessége, mint a gyárinak, első körben azt kell megakadályozni, hogy a károsító sugarak elérjék a bőrfelszínt. A fényvédő krém ugyanis legfeljebb a leégést előzi meg, de nem véd a bőrrák ellen! Sőt, amerikai kutatások szerint a fényvédő termékek hamis biztonságérzetet keltenek, használójuk tovább marad kint a napon, mint ajánlott, ezért a fényvédő termékek használói körében akár magasabb is lehet a bőrrák előfordulási aránya. Megelőzése érdekében mindenképpen széles spektrumú krémet kell használni, amely blokkolja az UVA-sugarakat is.

Mechanikai védekezés?

Nyáron mindenki első dolga, hogy minél rövidebb-kisebb ruhát húzzon csak magára: spagettipántos top, sort, miniszoknya, kombinészabású ruha. Érdemes volna pedig azon elgondolkodni, hogy ha valahol, hát a Szaharában igazán éget a Nap, a sivatagi népek (tuaregek, beduinok) mégis beburkolják egész testüket. Azt mondják, így kevésbé hevül fel a bőrfelszín, mivel védve van a közvetlen sugárzás ellen. Igaz, ott sokkal alacsonyabb a páratartalom, könnyebb elviselni az öltözetet, mégis elgondolkodtató a módszerük. Nem kell mindjárt csadort vagy burkát húzni, de ajánlottak a következők:

- Nagyanyáink napernyője sajnos kiment a divatból, de a netes áruházakban kapható UV-szűrős napernyő, nemcsak strandra, hanem utcai méretben is (úgy néz ki, mint egy esernyő, csak belül ezüstszínű UV-szűrő réteggel látták el). Ha valaki ragaszkodik az ujjatlan ruhához, egészítse ki napernyővel.

- Napszemüveg (a szemlencsét erősen károsítják az UV-sugarak, korábbi cikkemben megírtam, hogy a szürkehályog esetek megjelenését egyre korábban észlelik az orvosok Magyarországon is)

- Széles karimájú kalap (sorban állásos vagy piacos bevásárláshoz, kerti munkához kötelező)

- Hosszú ujjú, laza szabású, természetes szálból és világos anyagból készült ing (ha csak baseball-sapkánk van, akkor az ing felhajtott gallérja védhet a tarkótáji sugárzás és a miatta bekövetkező napszúrás ellen), ami sokkal kellemesebb viselet a hőségben, mint a tapadós póló. Hozzá hosszú szárú laza nadrág vagy szoknya.

Lényeg: 11 és 15 (de inkább 16) óra között ne napozzunk, és kertészkedés közben is mindig kenjük be magunkat napvédő termékkel! Ezt sokan elfelejtik, pedig ugyanolyan kockázati tényező, mintha a Balaton-partra hevernének ki.

Mennyi krém kell?

Sokkal több, mint amennyit általában használunk! Iparági kutatások szerint az arcra fél evőkanálnyi, a felső végtagokra fél-fél evőkanálnyi, az alsó végtagokra 1-1 evőkanálnyi, a törzsre elöl és hátul is legalább 1-1 evőkanálnyi napkrém szükséges. Hatását a felvitel után körülbelül 20-30 perccel fejti ki, tehát még a strandra indulás előtt otthon kenjük be magunkat, hogy meglegyen az alapozás. A krémezésből ne felejtsük ki a lábfejet és a fülkagylót sem, nagyon csúnyán le tud égni. Úszás, fürdés (főleg a törülközés) után még a vízálló naptejet is pótolni kell, de akkor is, ha sokat izzadunk.

És a férfiak?

Ők különösen veszélyeztetettek. Azt hiszik, „erősebb” a bőrük, ezért nem ügyelnek a megfelelő napvédelemre. Amerikai felmérések szerint csak 34 százalékuk használ naptejet (szemben a nők 78 százalékával), és ez is lehet annak oka, hogy egy 2009-es statisztika szerint az Egyesült Államokban kétszer annyi férfi halt meg melanoma miatt, mint nő.

Van fényvédő vitamin?

A D-vitamin és az antioxidáns hatású E-vitamin védik a bőrünket (utóbbi utólag is hasznos, ha leégtünk volna). Ezzel szemben kerülendő az A-vitamin, mert fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát. Ne vásároljunk A-vitaminnal dúsított, vagy retinol, illetve retinyl palmitate nevű adalékanyagot tartalmazó készítményt. Az A-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása viszont biztonságos.

Akkor menjünk szoláriumba?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szoláriumokat 1-es fokozatú karcinogénnek (rákkeltőnek) minősítette, azaz ugyanolyan károsnak, mint a mustárgázt vagy az arzént. 

A Szolianyu néven elhíresült amerikai Patricia Krentcil naponta kétszer járt szoláriumba. 

Van növényi fényvédelem?

Egyre többen érdeklődnek a természetes gyógymódok iránt, nem csoda, hogy a nemzetközi kutatásokban is mind nagyobb hangsúlyt kapnak az ilyen módszerek. A fényvédő hatású növények közül kiemelkedő az eper, a csarab, a rozmaring, a gránátalma, a büdöske és a zöld tea. Ezek kivonatait belsőleg, illetve külsőleg alkalmazták az adott kutatásokban. Sajnos konkrét termékkel még nem álltak elő.

Naptej házilag?

A neten ezerféle recept elérhető, az elkészítés módjával együtt (fontos, hogy minden alkotóelemet azonos hőmérsékletűre melegítsünk, mert akkor lehet jól összedolgozni őket). Közös alkotóelemeik a sheavaj, a kókusz-, szezám-, olíva-, búzacsíra- vagy avokádóolaj, valamint a levendula, a mirrha, a szalmagyopár (helichrysum), szantál vagy borsmenta illóolaj.

Arab különlegesség: napvédő szer fekete teából:

Hozzávalók:

1 evőkanál méhviasz (patikából)
1 dl forró víz
3 fekete tea filter
1 dl szezámolaj
2 csepp levendulaolaj

Forrázzuk le és lefedve áztassuk a filtereket, amíg ki nem hűl a víz (kb. 20 perc). Vegyük ki a filtereket, és alaposan csavarjuk ki őket.

Egy nagy lábosba töltsünk négy-ötujjnyi vizet, és tegyünk bele két hőálló üvegpoharat: egyikben legyen a tea, a másikban a méhviasz és a szezámolaj. Óvatosan melegítsük az edényt addig, amíg elolvad a méhviasz. Az arabok feltehetően azért használnak szezámolajat, mert náluk könnyen beszerezhető. Helyette használhatunk olívát is, ebből azonban kizárólag extra szűz, hidegen sajtoltat, illetve más olajat is, lásd a lenti táblázatban. 

Egy keverőedényben kezdjük felverni a viaszos olajat habosra, és apránként öntsük hozzá a teát. Amikor már felvette az egészet, cseppentsük bele a levendulaolajat is, és még habosítsuk egy kicsit, hogy egységes állagú legyen.

Kifőzéssel fertőtlenített üvegedénybe vagy műanyag dobozba (üres samponosba, például) töltjük, és használatig hűtőben tartjuk. 

Faktorszáma szezámolajból jó esetben 3-as, olívaolajból majdnem 8-as.

Más olajakból is működik

Találtam a Pharmacognosy Magazinban egy indiai tanulmányt, amely a különféle természetes olajok fényvédő (SPF) képességét vizsgálta. Az eredmények értékelésénél nem árt figyelembe venni, hogy ez in vitro, azaz laboratóriumi kutatás volt, tehát nem számolt az egyéni érzékenységgel, egészségügyi kockázati tényezőkkel. 

Más vizsgálatok szerint a szójaolajnak 10-es a fényvédő faktorszáma, az avokádóolajé 15, a búzacsíra-olajé 20, a málnamagból sajtolt olajnak 30, míg a sárgarépamag-olajé 40-es, de ez további kutatásokat igényel, úgyhogy nyugodtan tegyük a mondat elé az „állítólag” szót.