Itt a tavasz, mindenki vadul tervezi a kertet, a virágokat, zöldségágyásokat. Március elején még úgy érzi az ember, hogy "na majd idén" mindent tökéletesen fog csinálni, és a kopár kis udvart színpompás dzsungellé fejleszti. Aztán kiderül, hogy a siker nem feltétlenül a ráfordított időn és izomerőn múlik, vannak ezeken túlmutató szempontok, amelyeket muszáj figyelembe venni. A neten olvastam egy tanulságos összeállítást erről, lefordítottam és kiegészítettem hazai infókkal.
Forrás: Carley Jane/Flickr
1. Nem szabad túlöntözni
A legtöbb kezdő kertész úgy hiszi, hogy minél több vizet ad a növényeknek, annál jobban fognak nőni. Ez azonban korántsem stimmel, sőt, néha az ellenkezője igaz. Figyelnünk kell a növényeket, kiismerni a vízigényüket, és tízig számolni, mielőtt a slagért nyúlunk. Lehet, hogy azért pusztult ki valamelyik virágod, mert naponta öntözted?
2. Fogjuk vissza a trágyázást és tápoldatozást
Itt sem feltétlenül igaz a több = jobb szemlélet. Érdemes elolvasni a különféle tápok és trágyák leírásait, nem mind jó általános felhasználásra, és a növényeinknek is lehetnek egyedi igényei, talajtól, életciklustól, fejlettségtől függően. Ha például a rózsák túl sok nitrogénben dús tápot kapnak, gyönyörű levelekkel hálálják meg -- csak virágot nem hoznak. (A növény zöld részének növekedéséhez nitrogén kell, a terméshez és virághoz pedig foszfor és kálium, tehát a táp dobozán feltüntetett NPK-arányt kell nézni.)
3. Ne ültessünk nem őshonos fajokat
Lehet az interneten különleges magokat rendelni, és hónapokig kínlódni a hajtatásukkal, kiültetésükkel, de értelmetlen. Ráadásul sok pénzbe és energiába kerül, és elveszi az ember kedvét a folytatástól. Inkább a helyi faiskolában, piacon kell körülnézni, kérdezősködni. Tipp: tájjellegű zöldséget és gyümölcsöt hazai génbankból érdemes rendelni. Itt egy régebbi lista a Tudatos Vásárlók oldalán. A tápiószelei Növényi Diverzitás Központtól is lehet magokat rendelni, de sajnos ez idén már lezárult, viszont az úgynevezett magfogási segédletek hasznos olvasmányok a termesztési fortélyokról. Magbörzékről a Facebook-oldalukon is informálnak.
4. Nem szabad elsiklani a környezeti adottságok fölött
Magyarország nem túl nagy, mégis változatos a talaj összetétele, a napfény- és csapadék eloszlása. A leghasznosabb, ha átkukucskálunk a szomszédba: ami ott megterem, az nálunk is megmarad. Számos hasznos talajtérképet lehet találni itt. Ami a napfényes órák számát és a csapadékmennyiség eloszlását illeti, valamelyik közösségi meteorológiai oldalon érdemes keresni egy olyan addatszolgáltatót, aki közel van a lakóhelyünkhöz, és kérni tőle egy összesítést az elmúlt 3-4 évre vonatkozólag. A talaj kémhatását egyszerű módszerrel is be lehet lőni az ecet-szódabika-teszttel.
5. Óvakodjunk az invazív növényektől
Ha az ember olyat olvas a növénykatalógusban, mint "Gyorsan fejlődő", "Könnyen meghonosodó", "Nem igényel gondozást", "Rendkívül ellenálló", akkor készüljön arra, hogy az a növény neki is ellent fog állni, és néhány hónap alatt leigázza a kertet, kitúrva a régi növényeket. Milyen csodás látvány a virágzó gyöngyvirágszőnyeg -- leszámítva, hogy a növény minden része mérgező, tehát kisgyerekeseknek eszébe ne jusson ilyet ültetni. A szép, de gonoszul terjedő növényekről írtam itt.
6. Tilos minden rovart kiirtani
A kezdő kertész számára csak a döglött bogár a jó bogár. Pedig a kert egészségéhez a rovarok is hozzátartoznak: egy steril kertbe a méhek és más beporzók sem jönnek (vagy ha jönnek, elpusztulnak). Meg kell tanulnunk egyensúlyt kialakítani a hasznos és káros rovarok között, elvégre a kert az ő otthonuk. Felmérések szerint a kertünkben élő rovarok, bogarak, férgek és hernyók legfeljebb 5 százaléka kártékony.
7. Ne ültessük túl sűrűn a növényeket
A magok és palánták csomagolásán feltüntetik, hogy milyen távolságra kell vetni vagy ültetni azokat. Sajnos, amikor elkapja az embert az ültetőgép szíja, akkor hajlamosak vagyunk mindenhova kettő-hárommal többet vetni, "mert úgy dúsabb lesz az ágyás". De a növényeknek szükségük van friss levegőre, szellőzésre a levelek között. A túl sűrű ültetéssel megfosztjuk őket a szükséges mennyiségű napfénytől is. A túlültetés stresszeli a növényeket, ami miatt hajlamosak lesznek a megbetegedésekre.
8. Nem szabad elhanyagolni a gyomlálást
Akár kapával, akár kézzel, a gyomokat ki kell szedegetni a haszonnövények közül. Méghozzá azelőtt, hogy magot hoznának. Mulcsozással vagy más talajtakaróval lehet enyhíteni a gyomosodás mértékét, de teljesen nem lesz gyommentes a kertünk -- már amennyiben tartjuk magunkat ahhoz, hogy nem használunk vegyszereket. Egyébként pedig nincs ingyenebéd: valamennyire minden kertet gondozni kell.
9. Megfelelően kell kialakítani az ágyásokat
Aki úgy tervezi az ágyások kialakítását, hogy "majd azon az elöregedett pázsitos részen elterítek egy kis friss földet, és bevetem magokkal", az készüljön a káoszra. Ettől a módszertől ugyanis a gyomok fognak életre kapni, és átfúrva magukat az új talajrétegen szépen kiszorítják a frissen vetett növényeket. A leendő ágyások helyét muszáj felásni és megtisztítani a korábbi növényzettől. De ezeket az órákat később duplán fogjuk visszakapni, mert az új, rendezett ágyásban kevesebbet kell kapálnunk.
