Hogyan mérje meg a talaj kémhatását az, ​​aki nem a CSI-nál dolgozik?

Mielőtt nekifognál a tavaszi virág- és zöldségültetésnek, vagy ha tavaly nem voltál ebben túl sikeres, érdemes megnézni, savas vagy lúgos kémhatású-e a kerti talaj. A növények egy része érzékeny erre, és nem fog szépen fejlődni.

Nem kell drága tesztcsíkot venned, elég a konyhában körülnézni: a teszteléshez kell két műanyag- vagy üvegtálka, desztillált víz, ecet és szódabikarbóna. Az ecet pH-értéke 2,2,
a szódabikarbóna 8,3, a víz 7,0, vagyis semleges.

Mindkét tálkába tegyél két-két evőkanálnyi földet és egy-egy deciliter vizet, keverd össze, hogy a föld feloldódjon a vízben. Az egyik tálkába önts fél evőkanálnyi szódabikarbónát, a másikba egy-két evőkanálnyi ecetet (minél töményebb, annál kevesebbet). 

Amelyik pezsegni kezd, azzal ellentétes a föld kémhatása. A jobboldali tálkába negyed kiskanál szódabikát szórtam, semmi nem történt. A baloldaliba egy jó evőkanál 10 százalékos ecetet öntöttem, és szépen elkezdett pezsegni.Tehát a kertünk talaja, legalábbis azon a részen, ahonnan a mintát vettem, lúgos, azaz meszes.

pH-érték savanyú talaj meszes talaj szódabikarbóna ecet komposzt virágföld

Ez sejthető abból is, hogy sok a gyom. De máshonnan is fogok mintát venni, mert sejtésem szerint azon a részen, ahol régen egy hatalmas fenyőfa állt, biztosan savasabb a talaj.

A talaj kémhatásán lehet változtatni, de minden hozzáértő azt javasolja, hogy csak óvatosan. Tehát ha erősen meszes a talaj, ne önts rá három vödör tőzeget a savasításhoz, mert az töményen kiégetheti az érzékeny növényeket.

A savas talajt sem szabad vastagon megszórni őrölt égetett mésszel vagy fahamuval. A szezon folyamán 6 hetente kisebb mennyiségeket kell kijuttatni, például fahamuból 10 kilogramm elég 100 négyzetméterre.

Akár meszes, akár savanyú a föld, első körben komposzttal érdemes próbálkozni: az ugyanis képes a túlzott pH-értékeket mindkét irányból a semleges felé finomítani. Ráadásul serkenti a talaj élővilágát, és javítja a talaj szerkezetét is. A növényeknek erősebb lesz tőle a gyökerük, és így a nem optimális kémhatású talajból is megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthatnak.

A kémhatás-próbát a szobai cserepes növényekkel is elvégezheted, biztos lesz meglepetés! Gyerekekkel is jó móka, végre büntetlenül lehet sarazni.

A talaj kémhatását érdemes évente ellenőrizni, mert ha sokat locsolsz vezetékes ("kemény") vízzel, akkor a talaj megint gyorsan ellúgosodik.

Növények, amelyek a savas kémhatású talajt ("A" típusú virágföldet) szeretik:
Szamóca, áfonya, gesztenye, paradicsom, paprika, burgonya, padlizsán, uborka, tök, zeller, petrezselyem, nőszirom, begónia, erika, örökzöldek.

Növények, amelyek a lúgos kémhatású talajt ("C" típusú virágföldet) szeretik:
Levélzöldségek (spenót, saláta), brokkoli, karfiol, káposzta, bab, cukkini, muskátli, rózsa, levendula, szőlő, mandula, füge, leander, szegfű.

A hortenzia meszes talajban rózsaszín, savanyú talajban kék lesz.

0 Tovább

A pázsit is lehet organikus

Aki környezettudatos, belátja, hogy a pázsit a kert legdrágább eleme. Nem muszáj azonban lemondanunk róla, ebben segítenek az alábbi tippek.

Már gyepszőnyeg a kialakításához, az előzetes talajműveléshez is sok földmunka, költséges startertrágyázás kell, utána jön a vetés, a gyakori locsolás, az alkalmankénti műtrágyázás, szellőztetés, gyomirtás, és akkor még a nyírásról nem is beszéltünk. Ez mind rengeteg időt, fáradságot, áramot (vagy benzint) igényel, továbbá sokba kerül a gépek, eszközök, kemikáliák beszerzése. S ne feledjük, a vegyi anyagokkal átitatott terület nem a legegészségesebb játszótér a gyerekek számára.

Ültessen tehát mindenki veteményest a pázsit helyére? Nem feltétlenül! Azt ugyanúgy gondozni kell, mint a gyepet, amire egy napi 8-10 órában dolgozó + 2 órában közlekedő + családról gondoskodó embernek nincs ideje.

A parkosítás első lépése tehát, hogy végiggondoljuk: milyen adottságai vannak a kertünknek – és nekünk. Mit bírunk erővel, pénztárcával?

Árnyékos vagy félárnyékos területen talán nem is kellene erőltetni a füvesítést. Jobban járunk, ha más talajtakarót választunk, például mulcsozást, díszítő kavicsburkolatot vagy kövezett felületet. Amennyiben napos a kertünk, veteményes helyett el lehet gondolkodni néhány szép virágágyásban, egy hangulatos pergolában, szőlő- vagy rózsalugasban. A virágok gondozásában sokat tudnak segíteni a nagyobbacska gyerekek, a pergola alkalmas kiülős családi vagy baráti összejövetelekhez, de a lugas alatt is remek pihenőhelyet lehet kialakítani. Kertünk így a gondtalan lazítás helyszíne lesz, és nem a kötelességből végzett kemény fizikai munkáé.

És ha mégis gyep?

Akkor törekedjünk organikusan művelhető pázsitra, amely nemcsak vegyszermentes, hanem gyakran olcsóbban is fenntartható, mint a hagyományos. (Fura, hogy hagyományosnak nevezzük a vegyszereset, holott komposzt előbb volt, mint műtrágya.)

Az organikus gyepművelés nem csupán inputban és outputban gondolkodik (ennyi és ennyi kiló fűmag + műtrágya + gyomirtó + locsolás = gyep), hanem folyamatokban, kölcsönhatásokban. És nem különálló egységenként kezeli a gyepet (fű ÉS talaj ÉS giliszta), hanem különféle élőlények társulásaként. A talajlakó baktériumok, giliszták, ízeltlábúak együttesen teszik élővé, élhetővé a talajt, amely aztán kedvez a pázsit növekedésének – így válnak mindannyian egyetlen nagy életközösséggé. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, akkor pontosan azt fogják tenni, amit mi is szeretnénk: dúsan fog zöldellni a gyep a kertünkben.

Organikus gyepgondozási tippek

- Ha valaki csak nitrogénnel kezeli a gyepet, az olyan üres kalória a talajlakó élőlények számára, mint a fehér cukor az embernek. Helyesebb tehát komposztot alkalmazni, amely gazdag tápanyagforrás a különféle organizmusoknak.

- Nem szabad a füvet túlságosan rövidre nyírni, mert az óriási stressz elgyengíti a növényt, amitől kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. Egyszerre legfeljebb a fű harmadát vágjuk le. A magasabb szálú fű hosszabb gyökeret növeszt, amellyel több tápanyagot képes felszívni, és mivel mélyebben is eléri a vizet, tehát kevesebb öntözést igényel. Egyúttal sűrűbbre nő, elveszi az életteret a gyom elől. Az 5-6 centis fű nő a leggyorsabban.

- A csorba fűnyíró tépi a füvet, nem pedig vágja. Szezon elején érdemes megéleztetni a kését, illetve mindig, ha azt látjuk, hogy nem sima a vágásfelület, hanem borzolt.

- Ha olyan a fűnyírónk, amely egészen finomra aprítja a lenyírt füvet, azt nyugodtan a gyepen hagyhatjuk, nem szükséges összegereblyézni. Bízzuk a gyep élővilágára az eltakarítását, talajba való bedolgozását. Időnként persze ellenőrizzük a fű tövét, mert az elszáradt, levágott növényi részekből sűrű gyepfilc alakulhat ki, amelytől befülled a talaj, és ez melegágya a kórokozóknak. Megoldás a rendszeres gyepszellőztetés. Ugyanígy szellőztetésre van szükség, ha foltokban besárgul a gyep, illetve ha annyira összeszikkad, megtömörödik a talaj, hogy egy ceruzát nem tudunk teljes hosszában leszúrni. A szellőztetéssel új légjáratokat alakítunk ki a talajban, amelyeken könnyebben lejut a csapadék is, nem szívja fel azt a gyepfilc. Ettől máris gyorsabban nő a fű, és megint csak nem kellett vegyszert használni. (Kánikulában viszont nem szabad bolygatni a gyepet.)

- Ne megszokásból öntözzünk, hanem a gyep valós igénye szerint. Ha a fű fáradtzölddé vagy kékeszölddé válik, a fűszál hosszában összepöndörödött, netán sokáig meglátszanak a lábnyomok a pázsiton, itt az ideje egy alapos locsolásnak. Ezt mindig reggel végezzük, mert ha este nedves marad a fű, az fokozza a gombásodásra vagy más megbetegedésre való hajlamot.

- Az egészséges és tömött gyepet nem veri fel a gyom, mert képes elnyomni azt. Ha tehát azt látjuk, hogy itt-ott mégiscsak megjelenik valami gaz, más lehet a probléma. Ajánlatos szerves gyeptrágyával kezelni a területet, amellyel erősítjük a gyepet, visszaállítjuk eredeti védekező képességét. A szerves trágyázást nem kell túlzásba vinni, a kevesebb több. Inkább a minőségre törekedjünk. Az állati eredetű trágyát ne szórjuk közvetlenül a gyepre, mert túl tömény, kiégeti a gyepet. Előbb érdemes ezt is komposztálni, és néhány hónap után hígítva kiszórni. További javaslatok itt

Tipp:

Folyékony trágya házilag

Kicsit undi, de a gyári készítményekhez hasonlóan hatékony az emberi vizelettel kevert fahamu. Előbbiben sok a nitrogén, utóbbi magnéziumban és kalciumban gazdag. Egy finn kísérletben paradicsompalántákat locsoltak az eleggyel, és négyszer több paradicsom termett ezeken a töveken, mint a műtrágyázott kontrollcsoporton.
Aki azonban fogamzásgátlót vagy más hormontartalmú gyógyszert, illetve antibiotikumot vagy szteroidot szed, az ne adakozzon a családi közösbe. 

0 Tovább

70 fura cucc, ami mehet a komposztba

Lépj túl a krumplihéjon, jöjjön a lekváros papírzsepi!

A komposztálás lényege, hogy a kültelki szeméthegyeket egyébként csak szaporító kerti vagy konyhai szerves hulladékból a természet számára hasznosítható tápanyag-utánpótlást készítsünk. Jó, a „készítsünk” talán kicsit erős, hiszen a baktériumok és a giliszták végzik el a munka nehezét, de azért rajtunk is múlik, hogy mennyivel kevesebb megy a kukába, és mennyivel több a komposztkupacra. Csak arra kell ügyelnünk, hogy se műanyag, se pedig mérgező anyag (kenőolajos fűrészpor, hamu) ne legyen közte. És mindent nagyjából fél gyufásdoboz méretűre kell aprítani. Korábban már részletesen írtam róla.

Jé, ezt mind lehet?

Akváriumi növény
Állatszőr
Celofán (csak igazi, a régi befőtt tetejéről)
Ceruzahegyezés utáni forgács
Csipsz (ha véletlenül maradna)
Csonthéjasok, pl. mogyoró, mandula, pisztácia maghéja (kivéve a diót, ami mérgező)
Fogpiszkáló
Fűrészpor (de csak kezeletlen fából)
Fűszerek (túl régi szárított vagy fonnyadt zöld)
Gyapjú (molyrágta textil, régi fonal)
Gyógynövények (túl régi szárított vagy fonnyadt zöld)
Gyufa (használtan)
Haj
Haltáp (szárított)
Kartonpapír
Kávéfilter
Kávézacc
Keksz (állott)
Kenyérmorzsa
Kölesgolyó (a konyhaszekrény alól kiszedettek)
Köröm
Kötél (régi, foszlott, de nem olajos)
Krepp-papír maradék
Kukoricapehely
Kutyakaja (szójaalapú szárazeledel)
Lakás vagy konyha felsöprésekor összegyűlő szemétmorzsák
Lekvár (lejárt szavatosságú, de nem penészes, és csak kis mennyiségben)
Luffaszivacs
Lufi (de csak a latex alapú, lebomló)
Macskakaja (szójaalapú szárazeledel)
Madáralom (homok)
Madártoll
Mandula vagy mogyoró belső barna héja
Mirelit gyümölcs- vagy zöldségmaradék (lejárt szavatosságú)
Muffinkosárka (papír)
Müzliszelet (ha kicsit avas szagú volna)
Nyúl- vagy tengerimalac-alom
Pamutanyag
Papírtörlő (a cellulózrostok lazítják a komposztot)
Papírtörlő guriga
Papírtálca (nem a műanyag bevonatú, hanem a „kolbászos” fajta natúr)
Papír zsebkendő (használt is)
Pattogatott kukorica mag (ami nem nyílt ki, és leöblítve róla a sót vagy a vajat)
Pizzás doboz
Potpourri
Puffasztott rizs/búza
Raffia kötöző (de csak a természetes szál)
Reggelizőpehely maradéka
Reklámlevél borítékja (ha nincs rajta sok nyomdafesték)
Rizs (főtt, a főzővize is)
Rizstej maradék
Salátamaradék
Sebkötöző géz
Selyem (foszlott)
Szakáll (villanyborotvából)
Szárazvirág
Szénsavas üdítőital (jó cukros, gyorsítja az erjedést)
Szobanövény (ha elszáradt, tönkrement, de a lehullott levele is)
Szójatej maradék
Szotyihéj
Teafilter
Teafű
Tészta (főtt, a főzővize is)
Tojáshéj (apróra törve, és csak kis mennyiségben)
Tojásdoboz (a papír alapú, felaprítva)
Tökmag (némileg összeaprítva, nehogy kicsírázzon)
Vágott virág
Vatta
Vécépapír guriga
Zsákvászon

A saját kútfő mellett itt és itt és itt olvastam hozzá tippeket.

Neked milyen ötleted van?

0 Tovább

Komposztálás lustáknak

Rövid poszt a komposztról

Miért foglalkozom a témával?

Ahány internetes oldalon jártam, annyiféleképpen írtak a komposztálásról, képtelenség kiigazodni rajta. Elmondom, anyám hogy csinálta, mert kétségtelen, hogy eltér a kánontól, de neki voltak a legdúsabban virágzó rózsái a környéken. Igaz, rengeteg óriásparadicsom is termett köztük, de annak a tanulság mellett (magos cuccot nem dobunk a komposztba) megvolt az előnye is, mert a paradicsomlevél szaga elűzi a levéltetveket. Amúgy pedig ne aggódj a kertészkedés miatt: a növények toleránsak az emberrel, sokáig elviselik a helytelen bánásmódot is, de közben egyértelműen jelzik, hogy valamit rosszul csinálunk.

Miért jó a komposztálás?

Nem kell foglalkozni a zöldhulladékkal (most 10 darab gyűjtőzsák 1300 Ft körüli összeg + a macera). A keletkező természetes anyaggal javítod, lazítod, dúsítod a kerted földjét, amit gazdagabb terméssel, dúsabb virágokkal hálál meg. Nem kell hulladékégetéssel bajlódnod, amit a legtöbb településen vagy már be is tiltottak (például Budapesten), vagy pedig csak bizonyos napokon engedélyeznek, de akkor biztos, hogy előző nap szakadt az eső, és képtelenség meggyújtani a kupacot.

Mi a komposztálás lényege?

A komposztálás három szóban: gyűjtsd, érleld, használd.

Hogyan gyűjtsd?

A gyűjtési fázishoz áss egy fél-egy méter átmérőjű, térdig érő mélységű gödröt a kert hátuljában, árnyékos részen. A kihányt földet ne vidd el máshová, mert később kelleni fog! Puccos tárolóedényre nincs szükség, ezzel máris megspóroltál 6000-9000 forintot, és kezdő gilisztakultúrára sem kell költened, mert a gödörbe előbb-utóbb maguktól is megérkeznek a szomszédból.

Mi kerülhet a komposztba?

Már készítem a részletes listát a komposztálható cuccokról, amiben szerepelni fog a vécépapír-gurigától a teafilteren keresztül a levágott hajig minden extra, de addig is inkább nézzük azt, amit NE tegyél a komposztba:

Főtt étel, húsmaradék, csontok, déligyümölcs, macskaalom, kutyakaka, és minden, ami gyökér vagy mag. És lehetőleg ne tegyél a komposztba penészes, rothadó, beteg növényeket.

Alkotóelemek aránya?

Hát igen, a különféle weboldalak hosszasan értekeznek a zöld (nedves, nitrogéndús) és barna (száraz, széndús) alkotóelemekről és szükséges arányukról (1 zöldhöz 3-4 barna kell, ha jól emlékszem), de a valóságban ez nem működik. Napközben gyűjtöm a cuccot, este kiviszem a kertbe. Nekem nincs se időm, se energiám az alkotóelemek arányát számolgatni, a gödör hőmérsékletét ellenőrizni, ráadásul úgy vettem észre, hogy a valóságban mindig több van a zöld elemekből, mint a szükséges barnából. Ősszel halomba gyűjtöttem az avart, ami ugye barna, aztán jött egy szélvihar, és átfújta az egészet a szomszédba. Úgyhogy egyszerűsíteni kell.

Hol gyűjtsd napközben a komposztálható cuccot?

A mosogató alatt tartok egy fedeles műanyag kisvödröt, és abban. A fedél nem engedi ki a szagokat, a műanyagot pedig könnyű kiöblíteni, vagy áttörölni egy használt szalvétával, ami utána mehet is bele.

Kell aprítani az alkotóelemeket?

Egységesebb és gyorsabb az érlelési folyamat, ha nagyjából hasonló méretű dolgok kerülnek a komposztgödörbe. Az ajánlott méret lehet a bélyeg vagy a dió nagysága.

Kell locsolni a komposztgödröt?

Anyám rá szokta önteni a zöldségek mosóvizét (mármint a mosogatószer vagy más vegyszer nélküli áztatóvizet), illetve azt a vizet kihűlt állapotban, amiben tésztát vagy krumplit főzte: ebben jó sok keményítő van, ami cukorrá bomlik és erjedéssel segíti a komposztálási folyamatot. Más öntözgetés nem kell, elég az eső, hiszen a földben úgyis van nedvesség. Komoly zápor előtt érdemes letakarni a gödröt, mert az már túl sok lenne. Egy amerikai honlap a (cukros és savas) kólát is ajánlja, mint az erjesztést beindító tuti szert. Hmmm. Elgondolkodtató. 

Hogyan tedd be a gödörbe a komposztálandó cuccot?

Az összeaprított dolgokat egyenletesen elteríted a gödörben, aztán a gödör mellé lapátolt földből ráhúzol egy 5-6 centis réteget. Ezzel szigeteled, és megakadályozod, hogy a legyek fölfedezzék. Le is lehet taposni egy kicsit. Ha megtelt a gödör, átforgatod vasvillával, letakarod egy utolsó réteg földdel, és békén hagyod egy hónapig. Utána megint átforgatod vasvillával, megint letakarod, és megint békén hagyod. Hőmérséklettől függően fél-egy év alatt elkészül a szép barnásfekete komposzt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Télen lassabb a folyamat.

Ha megtelt a gödör, ásol egy másikat, és kezdődik az egész elölről. Lényeg: az érlelési fázisban lévő pre-komposzthoz már ne tegyél friss hozzávalót, mert berohad az egész.

Mikor lehet használni a kész komposztot?

Szezonban kiegészítő trágyázásként lehet beszórni vele az ágyásokat, vagy az őszi betakarítás-rendcsinálás-felásás után elteríteni rajtuk (hogy télen bemossa a hólé), és a rózsatövek késő őszi felkupacolásához is használható, amit fagykárok ellen végzünk.

Milyen eszközök szükségesek hozzá?

Komposztgyűjtő edény, vágóeszközök (metszőolló, kisbalta) ásó és vasvilla.

A komposztálás hagyományos módjáról részletes útmutatót ezen az oldalon találhatsz. 

0 Tovább

Ökoritmus

blogavatar

Szó esik egyszerű, követhető és jópofa zöld ötletekről, városi környezettudatosságról és még számtalan érdekességről a Természet világából.

Címkefelhő

ablakfólia (1),akupresszúra (1),akupunktúra (1),alkörmös (1),allergia (3),alma (1),almaecet (1),aloe vera (1),antibakteriális (1),aranyvessző (1),bambusz (1),banán (1),Bernoulli-hatás (1),bevásárlás (1),biokozmetikum (1),biológiai víztisztítás (1),biotakarítás; cipőpucolás; bolhairtás; bútorápolás; testradír; banánhéj; teafilter; kávézacc; citromhéj (1),borostyán (1),burgonyalé (1),buszmegálló (1),bőrfeszesítés; arcpakolás; méz; joghurt; teljes kiőrlésű liszt; tej; tojássárga; almaecet; antioxidáns; C-vitamin; aszkorbinsav (1),cickafark (1),cickafarktea (1),citromfű (2),csalán (1),cukiság; összpontosítás fejlesztése; lajhárbébi (1),diólevéltea (1),dohányzásról való leszokás (1),ecet (1),ecet; antibakteriális lemosás; Staphylococcus aureus; Campylobacter; Eccherichia coli; Listeria (1),ellenpólus térkép (1),energiatakarékosság (1),eper (1),eper termesztés erkélyen (1),fehér tető (1),Fibonacci (1),folyékony trágya házilag (1),fülgyertya (1),fürdőtó (1),fűszernövények termesztése erkélyen (1),fűtés energiatakarékosság hőszigetelés (1),gabonakávé (1),globális felmelegedés (1),grillsziget (1),gyermekláncfű (1),gyomirtás (1),gyomorfekély (1),gyömbér (1),gyöngyvirág (2),hagyma (1),hangya (1),Helicobacter pylori (1),helikopter (1),higiénia (1),háztartás (1),hőpajzs (1),hűtés (1),hűtés légkondicionálás nélkül (1),időjárás (1),időjós kő (1),illóolaj (2),impulzusvásárlás (1),influenza (1),invazív növények (2),izzócsere (1),jegelés (1),Johns Weather Forecasting Stone (1),kamilla (1),kamillatea (1),kert (1),kerti tó (1),komposzt (3),komposztálás (1),kullancs (1),kutya (1),kánikula (1),káposztalé (1),kártékony kerti rovarok (1),környezettudatosság (1),körömvirág (2),kúszónövény (1),lakáshűtés (1),levéltetű (1),leégés (1),lábfürdő (1),majoranna (1),masszázs (1),megelőzés (1),mennyezeti ventilátor (1),mentol (1),meszes talaj (1),meteorológia (2),mogyoróbokor (1),munkahely (1),máj méregtelenítése (1),málna (1),mérföld kilométer átváltás (1),méz (1),napozás (1),naptej házilag (1),napvitorla (1),narancsbőr (1),NASA (1),natúrjoghurt (1),nefelejcs (1),nikotinfüggőség csökkentése (1),NPK-arány (1),nyombélfekély (1),nyári konyha (1),nyári középhőmérséklet (1),népzene (1),olívaolaj (1),orbáncfű (1),organikus gyep (1),orrdugulás (1),orrmosó (1),pH-érték (1),páfrány (2),párologtatás (1),pázsit (1),rajzfilmfigura rizsből (1),redőny (1),reflux (1),RICE (1),ricinusolaj (1),rizsformázás (1),rooibos (1),rovarriasztó (1),rozmaringolaj (1),rózsa (1),Salt Institute (1),savanyú talaj (1),sebességkorlátozás (1),spaletta (1),stresszoldás (3),szappan (1),szarvas (1),szederfa (1),szódabikarbóna (1),szójaolaj (1),sárgarépa (1),sásliliom (2),(1),takarítás (1),teafaolaj (1),trombitavirág (1),trágyázás (1),tuja (1),tájjellegű zöldségek és gyümölcsök (1),tápoldatozás (1),távmunka (1),térkép (1),túlöntözés (1),UV-sugárzás (1),vazelin (1),ventilátor (1),virágföld (1),vízhólyag (1),zsalugáter (1),zselatin pakolás (1),zsurlófűtea (1),zöld konyha (1),zöld tea (2),ágyások kialakítása (1),állatmentés (1),árnyékolás (1),édeskömény (1),éjszakai térdfájás (1),étel gyereknek (1),ételallergia (1),ételkilométer (1),ételművészet (1),óraátállítás inzulin cukorbeteg (1),öntözés (1),újrahasznosítás (1),úszómedence vegyszer nélkül (1),ültetés esőcsatornába (1),őshonos zöldségek és gyümölcsök (1)