Ökoritmus

Mivel már a harmadik generáció nő fel a korábbiakhoz képest jólétben, feledésbe merültek déd- és nagyszüleink takarékoskodási praktikái. Aki hajdanán a kútról vödörben hordta be a vizet a mosakodáshoz, de még előtte fát kellett vágnia, hogy legyen tűz a sparhertben a víz melegítéséhez, érthetően másképp viszonyult a mennyiségekhez. Ma már távol kerültünk ettől az életmódtól, és természetesnek vesszük, hogy ha megnyitjuk a csapot, folyik a víz, ha feltekerjük a termosztátot, meleg lesz a lakásban, ha megnyomjuk a villanykapcsolót, akkor pedig világos.

Eljöhet azonban a pillanat, amikor úgy döntünk, hogy akár anyagi, akár egyéb megfontolásból szeretnénk visszavenni a fogyasztásunkból. Érdemes először átgondolni a dolgot. A „bezöldülést” sokan kifejezetten stresszként élhetik meg, amitől gyorsan elillan a jó szándékuk. Pedig gondoljanak csak arra: minden út az első lépéssel kezdődik, azaz a legnagyobb ökoguru is volt egyszer kezdő. Aki apránként vált a környezettudatos életmódra, tartósabb eredményt érhet el, hiszen menet közben neki és családjának is van ideje hozzászokni az új körülményekhez.

A takarékoskodást a konyhában lehet a legkönnyebben elkezdeni, illetve ha a helyiség a mértékegység, akkor a lakás többihez részéhez képest fajlagosan itt lehet a legtöbbet spórolni. Íme, néhány mérlegelési szempont (folytatás a kép alatt).

A mosogatás során keletkező szürkevíz némi szűrés-ülepítés után
alkalmas a "beépített" saláta locsolására.

Tartósság

Egyre többen vitatják a tapadásmentes edények létjogosultságát egészségügyi okokból (állítólag hő hatására egyes bevonatokból nem biztonságos származékok kerülnek az ételbe). Az olcsó edények helyett érdemes öntöttvas vagy rozsdamentes acél edényeket vásárolni. Igaz, hogy drágábbak, de ha jól választottunk méretet, egy életen át használhatjuk őket. Hasonlóképpen, kerüljük az „eldobható” műanyag eszközöket, és papírtörlő helyett használjunk konyharuhát, ne szaporítsuk a szemetet.

Energiafogyasztás

Mi fogyaszt sokat a konyhában? A fagyasztó, a hűtő és a tűzhely. Komoly beruházás ezeket energiatakarékosra cserélni, de például egy öreg és gazdaságtalanul működő fagyasztó havonta több ezer forint értékű áramot zabál meg. (Soha ne hagyjuk, hogy eljegesedjen, mert azzal csökken a hatékonysága.) Az új készülékek fele annyit fogyasztanak, és ha talán túlzás is azt mondani, hogy „néhány év alatt megtérül”, de a megtakarított pénz jól jöhet más célra, például a gyerek nyári táboroztatásánál. Érdemes összehívni a családi kupaktanácsot, és megvitatni, hogy ha adódik a lehetőség, mi legyen a következő beszerzés: egy új lapostévé vagy táblagép – vagy pedig egy energiatakarékos hűtő.

Okos főzés

A sütőt az előírt sütési idő előtt akár tíz perccel le lehet kapcsolni, a maradék hő elegendő a sütemény vagy hús teljes elkészüléséhez. Fél kiló alatti mennyiséget érdemes a mikróban vagy serpenyőben melegíteni/készíteni. A kuktában történő főzés legalább 30 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé. Elektromos tűzhelyen a megfelelő méretű edényt használjuk, mert a túl kicsit akár 40 százalék hőveszteséget is okozhat. A forráspont elérése után tegyünk fedőt az edényre, és vegyük le takarékra a hőt.

Frissesség

Ki tudja, mi van a készételekben, és mivel tartósították a más kontinensekről idehurcolt gyümölcsöket? Aki például a hiperben vásárolt spanyol vagy chilei import citrom héját reszeli bele a sütibe, előtte forró vízben le szokta róla mosni a védőviaszt? És ez csak egyetlen tétel.

A házikoszt egészségesebb megoldás, mint a készen vásárolt, a piaci kínálat – a leinformálhatóságnak köszönhetően – biztonságosabb lehet, mint a szupermarketé. (Persze hallottunk már olyat, hogy egyes termelők habozás nélkül ráöntenek bármilyen vegyszert a veteményesükre, csak hogy megmentsék a termést és a bevételt. Ez sajnos a kis mennyiségű termeléssel járó kockázat.)

A környezettudatosság nemcsak a méreganyagok kerülésében, hanem az úgynevezett „ételkilométer” (angolul food miles) számolásában is megjelenik: a szállítás óriási környezetszennyezést okoz, amibe legtöbb esetben bele sem gondolunk. Tehát aki zölden gondolkodik, megpróbál legalább a kontinenshatárokon belül maradni.  

De ide tartozik a zöld tisztítószerek alkalmazása is: a konyhát ecettel, sóval és szódabikarbónával ragyogó tisztán lehet tartani, amivel a drága, ráadásul erősen mérgező tisztítószerek is elkerülhetők.

Gazdaságosság

Akinek van spájza vagy tároló szekrénye, használja ki, és vásároljon nagyobb kiszerelésben. Ezzel nagyon sok feleslegesen megvásárolt csomagolóanyagot is kiiktat az élelmiszerláncból (szintén csak a szemetet szaporítja, azt meg pénzért viszik el).

Írjunk előre bevásárló listát, és tartsuk is magunkat ahhoz. Kerüljük az impulzusvásárlást, ami azt jelenti, hogy hirtelen felindulásból össze-vissza veszünk olyasmit, amiről otthon kijózanodva megállapítjuk, hogy nincs is rá szükségünk.

Figyeljünk oda: az akciósnak hirdetett termékek néha drágábbak, vagy legalábbis ugyanannyiba kerülnek, mint a nem akciósak. Néhol hét közben olcsóbbak ugyanazok a termékek, mint hétvégén.

Érdemes egyszerre 6-8 adagot főzni, utána porciózni, és lefagyasztani. Ezzel nemcsak a konyhának takarítunk meg energiát, hanem saját magunknak is.

Aki különleges ételre vágyik, menjen étterembe. Összességében kevesebbe kerül, mint megvásárolni a különféle ételízesítőket, adalékokat és fűszereket, amelyekből legfeljebb egy kiskanálnyi vagy csipetnyi kell az adaghoz, és utána pedig megpenészednek a konyhaszekrényben, ami tiszta pocsékolás. Arról nem beszélve, hogy mivel különleges ételről van szó, nem is biztos, hogy sikerül hitelesen vagy jól elkészíteni. 

Becslésem szerint a fűtésszámla legalább 15 százaléka megtakarítható néhány egyszerű fortéllyal. Ehhez végig kell gondolni a lakás adottságait és a család életrendjét, időbeosztását. Otthonról dolgozom, nagyobb az energiaszámlám, mint azoknak, akik a nap felében, reggeltől estig a munkahelyük erőforrásait (fűtés, világítás, víz) használják ki. A fűtésterv lényege, hogy minden helyiséget csak annyira fűtünk, amennyire használjuk.

Sorházban élünk, azaz csak a ház frontját és hátulját éri a hideg. Nyugatra néz az üvegezett szélfogó előszoba és a nappali egyik fala (értelemszerűen ablakkal), keletre néz a másik szoba, amelynek falán óriási teraszajtó nyílik a kertbe, valamint a konyha, amelynek nem ablaka van, hanem szintén ajtaja. A szélfogót leszámítva újak a nyílászárók, háromrétegű üvegezésűek, de a környező falak még nincsenek szigetelve, és sütnek a hidegtől. (Lakásfelújítás közepén vagyunk.) A ház alatt nincs pince, és bár készült aljzatszigetelés, azért sokkal hidegebb a padló, mint egy emeletes ház lakásában, amit alulról fűt a szomszéd.

„Először magadat szigeteld, aztán a lakást”, ezt egy amerikai ökoújságban olvastam, mélyen egyetértek. Tehát otthonra is réteges öltözködés és meleg lábbeli kell. Ez utóbbi a nehezebb: körbejártam a cipőboltokat, és hervasztó a választék normális kinézetű, de meleg szobacipőkből. A nagyimamusz mellett volt vicces cápa formájú óriáspapucs, amivel az a baj, hogy felül ugyan szivaccsal bélelt, de pont a talpa vékony. Úgyhogy marad az edzőcipő, illetve időseknek tévézéshez nagyon jó az Uggs-utánzat műszőrme csizma (ez jó karácsonyi ajándék is lehet).  Fűtéscsökkentő tippek a rajz alatt. 
 

1. Mindig minden ajtót becsukunk magunk után. Egész nyáron nyitva voltak, de mostantól szelektíven fűtünk.
2. A fűtetlen szélfogóban 15 Celsius-fok van, az elég is, ott telelnek a virágok, azok kicsit bepárásítják a levegőt, amitől enyhébbnek érezni. Felszereltem a teljes falat betöltő, kazettás üvegfelület elé belülre egy függönyt. Jövő héten szigetelést kap az üveg a következőképpen: vettem tekercses átlátszó öntapadó fóliát (a szupermarket írószerrészlegén vettem, eredetileg tankönyvborítónak való, 50 centi széles, 5 méter hosszú, kb. 1500 Ft). Ezt a fóliát méretre vágom, és felragasztom az üvegtáblákra – ha vékony is, plusz egy réteg.
3. A szélfogóból a lakásba vezető előszobában 2-es fokozatra vettem le a radiátort. Teljesen nem lehet, mert innen nyílnak a szobák, ne húzza ki azokból a meleget az előszoba. Itt körülbelül 19 fok van.
4. Az előszobából nyíló fürdőszobában viszont csakis fürdés idejére tekerem fel a radiátort, máskülönben el van zárva. A fürdőszoba falának túloldalán a szomszéd fürdőszobája van, a határoló falfelület mindkét oldalon plafonig csempézett, tehát nem mondhatja senki, hogy energiavámpír vagyok, aki a szomszéd által melegített falat használja ki, mert ők sem fűtenek ott. Mivel kicsi a helyiség, itt általában 20 fok van fűtés nélkül is, mert a fürdő a lakás közepén helyezkedik el.
5. A konyha kerttel határos falfelületének nagy részéből a spájz harap ki magának területet, ami azért jó, mert egyfajta falazott légbuborékként megfogja a kinti hideget. A konyhaajtó üvegfelületeire nem öntapadós fólia megy, hanem felszereltem elé egy teljes hosszúságát végigérő bambuszrolót, amit sötétedéskor leeresztek. De lehet függöny is tenni ide. A konyhai radiátor 3-ason van, a hideg falfelületek miatt itt így 19-20 fok van, ami egyébként bőven elég. Ha főzök, úgyis bemelegszik egy perc alatt, egyébként a szobában vagyok. Főzés idején kevesebbet használom a páraelszívót, hadd maradjon bent minél több a melegből.
6. A teraszajtós szobában a padlóig érő függönyt kibéleltem a következőképpen: a röltexben vettem polár anyagot, 150 centi széles métere 990 Ft volt (15 féle színben kapható). Csak szabni kell, nem foszlik, nem kell szegni. Duplán behajtva (nehéz anyag) kell hozzáfércelni a meglévő sötétítőfüggöny felső szegélyéhez az ablak felőli oldalon, de akár gombostűkkel vagy biztosítótűkkel is rögzíthető. Itt napközben 20-21,5 fok van, ez a kisebb szoba. A szobában a radiátor 5-ös álláson, azaz maximumon van, mivel itt tartózkodunk egész nap. A teraszajtó miatt ez nem igazán lenne gazdaságos, de más okból így kellett megoldani. Ezért (is) lett háromrétegű az üvegezés, és ezért lesznek szigetelve a falak, hogy csökkentsék a hőveszteséget.
7. Az utcai szoba nagyobb, de a nyugati tájolásnak köszönhetően napsütéses napokon még télen is kellemesen meleg, átlag 20 fokos, a radiátor 5-ön van. Itt ugyanígy kibéleltem a függönyöket, és tervezem, hogy azért a falat is belsőleg szigetelem. A tapéta lenne a legjobban melegítő megoldás, de még gondolkodom.
8. Minden radiátor mögé felragasztottam hőtükör fóliát (kétoldalú szőnyegragasztó csík tartósan rögzíti a festett falon és csempén is). Érdemes nagyobbra hagyni a hőtükröt, mint a radiátor, úgy jobban megfogja a hátrafelé sugárzó meleget.
9. Éjszakára a termosztátot leveszem 18,5 fokra, az nekünk pont elég a nyugodt alváshoz.
10. Érdemes olyan helyekre is letenni legalább egy kis rongyszőnyeget, ahová nyáron nem szoktunk: előszobába futónak, konyhába a munkapult elé, konyhaasztal alá, tévénézős fotelok alá, íróasztal alá.

Mindent egybevetve körülbelül 15 ezer forintot költöttem téli kiegészítőkre.

A felújítás során sokat vacilláltam, hogy a hátsó szobát összenyittassam-e a konyhával, de aztán elvetettem az ötletet. Most örülök, hogy nincs amerikai konyhánk, mert azt sokkal nagyobb költség lenne befűteni. Akkor biztos, hogy télre valamilyen elválasztó megoldást, mobil falat találnék ki. Például plafonsínen futó vastag lapfüggönyt, vagy az asztalossal csináltatnék harmonikaszerűen nyitható paravánt, a fakeretekbe nem üveget, hanem nikecell vagy gipszkarton lapokat befogatva.
Aki amiatt aggódik, hogy a csukott ajtó miatt nem hallja, mit csinál a gyerek a szobában, vegye elő a babakorban használt bébiőr adóvevőt.